Józseffalváért Egyesület


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Józseffalváért Egyesület”

 

 

módosított

 

 

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2015. augusztus 25.

„Józseffalváért Egyesület”

 

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

Amelyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civiltörvény), alapján a 2015. augusztus 25. napján megtartott közgyűlésen résztvevő tagok egyhangú határozattal fogadtak el:

 

 

       I.            Az egyesület adatai:

 

név: „Józseffalváért Egyesület”

            működési területe: Magyarország

 

 

    II.            Az egyesület székhelye:

 

3950 Sárospatak, Szent József u. 59.

 

 

 III.            Az egyesület célja:

 

1785. június 16. napján német telepesek által létrehozott Józseffalva városrész hagyományainak ápolása.

 

Hagyományőrzés. A rendkívüli gazdag magyar (német) hagyományok kulturális értékeinek feltárása, megőrzése.

 

Egy a hagyományokat aktívan őrző és értékeit védő fiatal nemzedék nevelésének elősegítése.

 

Kulturális és hagyományőrző rendezvények szervezése.

 

Népi értékek felkutatása, hagyományok ápolása, továbbadása.

 

Kulturális örökség megóvása.

 

Magyarországi – azon belül a sárospataki – német nemzetiség összefogása és képviselete.

 

A helyi német nemzetiség érdekének képviselete, kapcsolattartás és érdekérvényesítés a helyi önkormányzattal.

 

Kapcsolattartás a magyarországi német nemzetiségi és a németországi településekkel, kulturális és hagyományőrző egyesületekkel.

 

Sárospatak német nemzetiségi kultúrájának és hagyományainak gyűjtése, ápolása, megtartása és továbbörökítése a következő generációk számára.

 

Honismereti és helytörténeti kutatómunka és adatgyűjtés, a német nemzetiség történelmi emlékeinek felkutatása és dokumentálása.

 

A német nemzetiség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismertetése az ifjúsággal.

 

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

 

Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

 

Az Egyesület feladatai:

1.      Az összetartozás fenntartása

2.      Kápolna állagának megóvása

3.      Köztéri szimbólumok ápolása (tábla, kereszt, stb.)

4.      Évfordulók megünneplése

5.      Pályázatok írása

6.      Támogatások fogadása

 

 

  IV.            Az egyesület politikai semlegessége:

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

     V.            Az egyesület tagjai:

 

A tagsági jogviszony formái:

 

  • rendes tag,
  • pártoló tag,
  • tiszteletbeli tag.

 

Az Egyesület rendes tagja lehet minden természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei.

 

Pártoló tag:

 

Az Egyesület pártoló tagja lehet bárki, aki a belépési nyilatkozatával vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.

 

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Az egyesület szerveinek ülésén kizárólag tanácskozási joggal vehet részt, tisztségekre nem választható.

 

A pártoló tag köteles betartani az egyesület alapszabályában foglaltakat, továbbá köteles az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatására.

 

 

 

Tiszteletbeli tag:

 

Az Egyesület pártoló tagja lehet bárki, aki az Egyesület céljainak érdekében végzett munkájával, társadalmi és sport terén folytatott magatartásával kiérdemli ezt a címet.

 

Ezen címet a közgyűlés adományozhatja.   

 

 

  VI.            Az egyesületi rendes tag jogállása:

 

Az Egyesületi rendes tag jogai:

  részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

  a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

  felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

  indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

  betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

  a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

 

Az Egyesület rendes tagja tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Az Egyesület rendes tagja tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt a jelen alapszabály lehetővé teszi.

 

A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

Az Egyesület rendes tagja – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

 

 

Az Egyesületi rendes tag kötelezettségei:

 

Az Egyesület rendes tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, az alapszabály rendelkezéseinek, valamint az Egyesület határozatainak betartására és végrehajtására.

 

Az Egyesület rendes tagja köteles az Egyesület részére vagyoni hozzájárulásként egyesületi tagdíjat fizetni.

 

Az Egyesület rendes tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

 

Az Egyesület rendes tagja köteles a lakcímében, levelezési címében történő bármely változást az Egyesület elnökségének a változást követően, haladéktalanul bejelenteni.

 

 

 

 

VII.            A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:

 

Az Egyesületi rendes tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.

 

 A tagságról az Egyesület elnöksége nyilvántartást vezet.

 

A tagsági jogviszony megszűnik:

 

a)      a tag kilépésével,

b)     a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,

c)      a tag kizárásával,

d)     a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

ad a) A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

ad b) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.

 

ad c) A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, vagy egyébként az Egyesület céljával összeegyezhetetlen magatartása esetén az elnökség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A tag kizárásának kérdésében hozott határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell.

 

Az Egyesület elnöksége által kizárt tag a kizárásról szóló határozat ellen annak személyesen történő átvételétől, illetve kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az Egyesület közgyűléséhez.

A fellebbezést az Egyesület elnökének személyesen kell átadni, illetve részére az Egyesület címére postai úton kézbesíteni. Az Egyesület elnöke köteles a kizárás elleni fellebbezés tárgyában a közgyűlés összehívása iránt a fellebbezés részére történő átadásától, illetve kézbesítésétől számított 15 napon belül intézkedni. A tag mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárás során védekezhet az ellene felhozott kötelezettségszegésekkel szemben, illetve észrevételezheti az ellene felhozott kötelezettségszegéseket. Mind az elnökség, mind a közgyűlés csak és kizárólag abban az esetben jogosult a tag kizárásáról dönteni, amennyiben előtte a tag számára biztosították a fent megjelölt védekezési és észrevételezési jogot.

Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

  azt a tagot, aki egy éven keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, és az Egyesület a kizárást megelőzően felszólította a tagot a tagdíj megfizetésére, aki azt a felszólításnak megfelelően sem teljesítette.

  azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni.

 

A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

 

 

VIII.            Az Egyesület szervezete és működése:

 

1.      A közgyűlés:

 

Az Egyesület döntéshozó és legfőbb szerve a közgyűlés. A rendes tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

 

Az ülés összehívása:

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

 

A megismételt Közgyűlés meghívójában tájékoztatni kell a tagokat a meg nem jelenés következményeiről, azaz arról, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Amennyiben a megismételt Közgyűlés új napon kerül megtartásra, abban az esetben új meghívót kell küldeni a tagok részére.

A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

 

Az Egyesület a közgyűlés ülését elsősorban az Egyesület székhelyén tartja.

 

Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

 

A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 8 (nyolc) napon belül a rendes tagok és az Egyesület szervei az egyesület elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Egyesület elnöke jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Egyesület elnöke nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

 

 

Határozatképesség:

A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;

– a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

 

Hatáskör:

 

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a)      az alapszabály elfogadása és módosítása,

b)     az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésnek kimondása,

c)      a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

d)     az éves költségvetés elfogadása,

e)      az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,

f)      a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,

g)      az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

h)     a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

i)       a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

j)       a végelszámoló kijelölése

k)     tagdíj mértékének megállapítása

l)       döntés minden olyan kérdésben, amelyet a jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

Határozathozatal:

 

A rendes tagok a közgyűlésen nyílt szavazással hozzák meg határozataikat. A közgyűlésen az egyesület minden rendes tagját egy szavazat illeti meg. Szavazategyenlőség esetén nincs eredményes döntéshozatal.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)      akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít,

b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c)      aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d)     akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,

e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Jegyzőkönyvvezetés:

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatok tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet az elnök, a megválasztott jegyzőkönyvvezető és egy megválasztott tag hitelesíti.

 

A közgyűlésen hozott határozatokról az érintetteket a határozat, illetve a jegyzőkönyv kivonatának postai vagy elektronikus úton történő megküldésével kell értesíteni.

 

 

Elektronikus hírközlő eszközök alkalmazása a közgyűlésen:

 

A közgyűlés személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus hírközlő eszközzel megfelelően igazolható, dokumentálható (pl. telefonkonferencia, skype).

 

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott közgyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a közgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az egyesület elnöke aláírásával hitelesít.

 

2.      Az elnökség:

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább hatan jelen vannak.

 

Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 6 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

 

A 9 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra.

 

Az elnökségi tagok felelőssége:

 

Az elnökség tagjai az ügyvezetési tevékenységük során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

 

Az elnökségi tagokkal szembeni követelmények:

 

Az elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

Az elnökség tagjai ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

 

Nem lehet az elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

Nem lehet az elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

 

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közügyektől eltiltott nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője.

 

Az elnökségi tagok feladatai:

 

  tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

  a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

  az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

  az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

  személyzeti munka irányítása;

  tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

  az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

  minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

 

Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

 

Az elnökségi tagok megbízatásának megszűnése:

 

Megszűnik az elnökség tagjainak megbízatása:

 

a)      határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,

b)     megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,

c)      visszahívással,

d)     lemondással,

e)      az elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

f)      az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

g)      az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

ad c) Az Egyesület tagjai az elnökségi tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

 

ad d) Az elnökségi tag megbízatásáról az Egyesülethez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

– az Egyesület tevékenységének irányítása;

– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

– irányítja az Elnökség munkáját;

– vezeti az Elnökség üléseit;

– képviseli az Egyesületet;

– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

– összehívja az Elnökség üléseit;

– vezeti az ügyintéző apparátust;

– irányítja az Egyesület gazdálkodását;

– utalványozási jogot gyakorol;

– gyakorolja a munkáltatói jogokat;

– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

Az Egyesület alelnöke

 

Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal és önállóan képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

 

Az Egyesület képviselete:

 

Az Egyesület törvényes képviseletét az elnökségi tagok látják el azzal, hogy önálló képviseleti joggal rendelkező egyszemélyi képviselőt az Egyesület elnöksége választhat maga közül.

Az Egyesület elnöke képviseleti jogát önállóan gyakorolja azzal a korlátozással, hogy a bankszámla feletti rendelkezési jogot bármely két elnökségi tag együttesen gyakorolja.

Az Egyesület elnökén kívüli elnökségi tagok képviseleti jogukat együttesen gyakorolják akként, hogy bármely két elnökségi tag együttesen jogosult a képviseleti jog gyakorlására.

 

  IX.            Az Egyesület gazdálkodása:

 

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel;

– egyéb bevételek.

 

Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 

Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

 

Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 

 

     X.            Az Egyesület megszűnése:

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése:c

 

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

 

a)      határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,

b)     megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,

c)      a tagok kimondják megszűnését, vagy

d)     az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik továbbá, ha

 

a)      az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy

b)     az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

 

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

Az elnökségi tagok felelőssége az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén:

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után az elnökségi tagokkal szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület elnökségi tagjaival szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az elnökségi tagok az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe.

 

Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése:

 

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet és csak Egyesületekre válhat szét.

 

 

  XI.            Egyéb rendelkezések:

 

Az Egyesület törvényességi felügyelete:

 

Az Egyesület feletti általános törvényességi felügyeletet az Egyesületet nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat az Egyesület döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

 

Az Egyesület feletti törvényességi ellenőrzés:

 

Az Egyesület működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

 

Választottbírósági eljárás kikötése:

 

A jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötheti ki.

 

Vonatkozó jogszabályok:

 

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv., az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadók.

 

Sárospatakon, 2015. augusztus 25. napján

 

 

 

...................................

elnök

 

 


...................................

elnökségi tag

 

...................................

elnökségi tag